Pécs, ókeresztény temető

Írta: Super User. Beküldve: Nem kategorizált írások

Pécs (Sopianae) ókeresztény temetője (Kulturális örökség része 2000.)

készítette: Vajtáné Boros Éva Klára

Erdei iskolás gondolatok

Sopianae városáról

Pécs városából

2012 a Világörökség éve Magyarországon. Amikor erdei iskolások keresik fel városunkat, gyakran adok kezükbe városismereti feladatlapot, mely segítségével saját maguk fedezhetik fel a város nevezetességeit, a felületes szemlélődő elől rejtve maradó apró kincseit.
Milyen kincsek ezek? Hogyan építhetők be egy erdei iskolai programba?
A fent említett feladatlap is megfelelhet a célnak, hiszen természetesen a séta során csak úgy tudnak minden feladatot megoldani a nebulók, ha végigolvassák az ismertetőket, utcanév táblákat, lerajzolják az adott képzőművészeti, építészeti jellegzetességeket, megfigyelik a növény és állatvilágát a városnak. Különféle számításokat végeznek, és történelmi összefüggéseket elevenítenek fel. Szinte az összes iskolai tantárgy ismeretanyagát mozgósítaniuk kell, hogy a séta végén a feladatlapjuk is készen legyen. Ez a feldolgozás egy pár órás időt ölel fel.

Ha viszont hosszabb időt tölt egy csoport a városban, illetve az erdei iskolát e köré a terület köré tervezzük, már az előkészületeknél ki lehet alakítani csoportokat, akik különböző korokat képviselnek.

  •   őskori emberek
  •   ókori rómaiak
  •   középkori honfoglaló magyarok (Botond törzse), majd keresztény kultúrájuk
  •   a törökök
A csoportok a tanév során elkészíthetik jelmezeiket, korabeli eszközeiket, tanulhatnak termékenységi rigmusokat, keresztény énekeket, török zenei elemeket, stb. Ha felsős osztályunk van, az interneten anyagot gyűjthetnek Pécs korabeli történelméről, kulturális értékeiről, és ők állíthatnak össze rövid feladatot, melyet az osztály többi tagja a helyszínen old meg.
Az őskor külön napon egy Jakab-hegyi túra során idéződhet fel. Ha már itt vagyunk, ne hagyjuk ki a Bertalan püspök által letelepített mecseki remetéket, illetve az egyetlen magyar alapítású Pálos rendbe tartozó szerzeteseket sem, akik itt éltek. A terület remek helyszínt biztosít a mozgásos, közösségépítő játékokhoz, az ide kötődő mondák dramatizálásához, a szerzetesek és remeték életének részét képező ehető, és gyógyító növények kereséséhez, melyekből a szálláshelyen esti teát készíthetünk.
A városban az egykori Sopianae részeit a korabeli leírások alapján berajzolhatjuk a belváros mai térképébe. Római kori öltözetben végigjárva ezeket a helyszíneket (főtér, közfürdő, bazilika, kézműves negyed, pogány temető) egy – egy izgalmas feladattal készülhetünk tanítványainknak, illetve ők társaiknak. pl.:
  •  Történelmi ismereteiket felhasználva szavazást tarthatunk a főtéren, például mi legyen az esti program témában. Természetesen ezen a demokratikus szavazáson csak azok fognak voksolni, akiknek az ókori szerepe szerint is joga van erre. (mai főposta)
  • A főtérről mocsárjárással haladhatunk a közfürdőig, hiszen a Sopianae név arra utal, hogy akkoriban mocsaras terület határolta a várost.
  • Az egykori fürdő helyén a római kori vízhálózattal kapcsolatos kérdések, számítási feladatok várhatnak tanulóinkra. (Római udvar)
  • Természetesen a kézműves negyed helyén (mai Árkád) a témához kapcsolódó kézműves munka következhet.
A dóm térre érve egy kora kerettény kultúrát eleveníthetünk fel. Itt végigjárva az ókeresztény emlékeket.
A közeli barbakán árokban megidézhetünk néhányat a sírkamrák bibliai jeleneteiből:
Péter és Pál apostolok, Ádám és Éva, Dániel próféta az oroszlánok barlangjában, Háromkirályok, Jónás jelenete, Mária és a gyermek Jézus. Más - más szereplő szemszögéből, elmesélve, eljátszva a korabeli események személyes élménnyé válnak. Átérezhetik tanítványaink, milyen érzéseik, gondolataik lehettek a történetek szereplőinek.
Ezen a helyszínen a gyerekek rajzokat készíthetnek, zeneszerzőket ismerhetnek fel, műveiket szólaltathatják meg, a városi parkok élővilágával ismerkedhetnek, stb.
Itt találkozhatunk az első név szerint ismert magyar költővel, aki Ferrarában és Padovában tett szert műveltségére. Idősebb tanulócsoportokkal kiszámíthatjuk, hogy mennyi idő alatt érhetett onnan Pécsre Csezmicei János, azaz Janus Pannonius, ismerve a kor közlekedési eszközeinek (gyalog, szekéren), a sebességét, és az út hosszát térképen lemérve.

Bár nem a világörökség része, mégis Pécs arculatának meghatározói a törökkori emlékek. Vétek lenne kikerülni őket! Akár egy külön napot is szánhatunk rájuk.
Csak néhányat említek:
  • Jakováli Hasszán pasa dzsámia, mely Magyarországon egyedülálló módon, minarettel együtt maradt fenn
  •  Memi pasa fürdője
  • Ibrisz baba türbéje, ilyen építmény a budapesti Gül-baba türbéjén kívül nem maradt fenn az országban
  •  Gázi (győzedelmes) Kászim pasa dzsámija
A korabeli török kifejezések értelmezése akár külön feladatban is szerepelhet (medresz, baba, türbé, tettye, mecset, stb.) illetve magyar nyelvtanból ide lehet kapcsolni a török eredetű szavainkat.

Rengeteg érdekes kutakodni valót talál városunkban, aki ide hozza iskolásait. Hazatérve pedig a feldolgozás során minden bizonnyal az iskolai kiállítást látogató szülők, beszámolókat hallgató, néző, olvasó iskolatársak, helyi emberek is kedvet kapnak, hogy megcsodálják, ezeket a féltve őrzött kincseket.

Vajtáné Boros Éva Klára
pecs2
Ilyen lehetett a Cella Septichora
(forrás: Internet: www.pecsinapilap.hu)




pecs1A Szent István tér helyszínrajza
(forrás: tudasbazis.sulinet.hu)