Erdei iskola, erdei óvoda szekció állásfoglalása 2013

Erdei iskola, erdei óvoda szekció állásfoglalása

"Környezeti szemléletünk - mint minden kapcsolatunk - a saját magunkhoz fűződő viszonyon nyugszik. Így az önismeretet és a csoporttudatot fejlesztő játékok, gyakorlatok, a dramatikus helyzetgyakorlatok, az érzékszervi érzékelést és a beleérzést fejlesztő játékok alapvetően hozzájárulnak a személyes attitűd, a fenntartható életmód kialakulásához."
Környezeti nevelésünk tehát leginkább a módszerek helyes megválasztásán, alkalmazásán múlik. Oktatási rendszerünk egyik leghatékonyabb színtere, mely mindezeket felöleli, és hatékony módszert kínál ezen feladatok megoldására, az erdei óvoda, az erdei iskola. Az erdei iskola nem környezetvédelmi, természetismereti tábor, hanem tanéven, tanéveken átívelő ismeretszerzési és nevelési eljárás (tanulási mód), mely komplex világmegismerést, használható tudást nyújt.
Mivel ez a pedagógiai módszer szorgalmi időszakban valósul meg és tantervi anyagot dolgoz fel, a pedagógus feladata annak tervezése és szervezése. Az állam feladata pedig ennek koordinálása, támogatása, ellenőrzése, a meglévő programok fenntartása és kiterjesztése által, hogy minden tanuló eljuthasson erdei iskolába, erdei óvodába, részesülhessen közösségépítésre is alkalmas iskolán kívüli foglalkozásokban (múzeumpedagógiai foglalkozás, falusi portatanoda, országjárás, túra, stb.)
Az erdei iskola szekció kéri, hogy ez a komplex, a teljes oktatás – nevelés folyamatát átható tanulási mód minden iskola, illetve óvodatípusban elérhető legyen.

A pedagógiai programban javasoljuk rögzíteni a következőket:

  • Az erdei iskolában résztvevő évfolyamok meghatározását.
  • Szakmai munkacsoport felállítását a program előkészítése, összeállítása, megvalósítása, valamint visszacsatolása érdekében.
  • A pedagógiai célok kijelölését: ismeretbővítés, képességfejlesztés, önkifejezési, közösségformálói területek meghatározása.
  • A pedagógiai célok megvalósítását biztosító szolgáltatói kör, civilszervezetek és egyesületek megnevezését, az önkéntes munkába bevont középiskola/lák megjelölését.
  • A környezetjobbító tevékenység tervezését.
  • A finanszírozás megvalósítását.
Az óvodák az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramhoz igazodva Helyi Óvodai Programjukban javasoljuk, hogy rögzítsék a következőket:

  • Az erdei óvodában résztvevő csoportokat
  • A megvalósításért felelős munkacsoport összetételét, feladatainak rögzítését.
  • Az ÓNOAP külső világ tevékeny megismerése érdekében a célokat biztosító szolgáltatói kör, civilszervezetek és egyesületek és az önkéntes munkába bevont középiskola/lák megnevezését.
  • A finanszírozás megvalósítását.
A szükséges szakemberek képzése érdekében minden pedagógusképző intézményben (óvodapedagógus, tanító, tanár) minden szakon szükségesnek tartjuk egy minimum ½ éves modul bevezetését, mely tartalmazza az osztályfőnöki, erdei iskola, illetve egyéb szervezési feladatok elméletét, és minimum egy egyhetes erdei iskolai gyakorlatot. (Szerencsére erre már ma is van jól működő példa.)
A gyakorló pedagógusok egy akkreditált továbbképzésen szerezhessék meg a szükséges ismereteket, illetve gyakorlatot, természetesen külön szervezve óvodapedagógusoknak, tanítóknak és tanároknak. Ilyen továbbképzés jelenleg is létezik, melyhez szintén egy egyhetes erdei iskolai gyakorlat kapcsolódik.
Kérjük a minősítési rendszer egyszerűsítését, újragondolását, melyben az erdei iskolázás, óvodázás minden szereplője egyenlő mértékben vesz részt.

Javaslataink az erdei iskolai program megvalósításához szükséges pénzügyi háttér megteremtésére:

  • Normatív támogatás.
  • Egészségnevelési program fejkvótája.
  • Az Emberi Erőforrások Minisztériumának támogatásával létrejött Erzsébet-táborok keretéből, hasonlóan az „Őszi kirándulás” programhoz.
  • A sport és a határon túli kirándulásokkal kapcsolatos finanszírozás kiterjesztése az erdei iskolára.
  • Az erdei iskola áfa-mentességének biztosítása – tekintettel a közfeladat-ellátásra.
  • Tankönyv támogatási rendszer átalakítása:
    Tartós tankönyvek bevezetésével a hátrányos helyzetű tanulók, illetve nagycsaládos szülők gyermekei után járó jelenleg keret fele elegendő lenne az elhasználódott taneszközök pótlására. A fennmaradó rész terepi programokra, erdei iskolára lehetne átcsoportosítani.
  • Utazási kedvezmény biztosítása hasonlóan a parlamenti és egyes múzeum látogatásához igényelhető ingyenes vasúti úthoz - egy tanévben legalább egy alkalommal erdei iskolához, erdei óvodához, terepgyakorlathoz.
  • Ifjúsági üdülési csekk bevezetése, melyet az oktatási intézmény minden tanulójára, illetve a kísérő nevelők után megkap, és csak teljes osztályok minimum 3 napos erdei iskoláira, terepgyakorlataira, országjárásaira lehetne fordítani, négyévente egyszer.
  • Ingyenes étkezés
    A kormány tervezi az ingyenes étkezés kiterjesztését minden gyerekre az oktatási intézményekben. Talán megoldható lenne, hogy az állami támogatás az erdei iskola ideje alatt az erdei iskola szolgáltatókhoz érkezzen, így ez a költség plusz terhet nem jelentene, viszont a diákok költségeit csökkentené. Ez jól tervezhető, hiszen az erdei iskola programja tantervben, időpontja pedig a tanmenetben rögzített.
  • Helyi idős emberek emberi erőforrásként bevonása a programokba (helyismeret, kert, jellegzetes eszközök bemutatása, falutörténet, stb.)

Kérjük javaslataink alapján az erdei iskola, erdei óvoda teljes körű kormányzati támogatását!

Gödöllő, 2013. március 23.
Vajtáné Boros Éva Klára
szekcióvezető
Erdei Iskola Egyesület