Hollókő ófalu és környezete
Hollókő ófalu és környezete (Kulturális örökség része 1987)
készítette: Tóth István
VILÁGÖRÖKSÉG RÉSZE: HOLLÓKŐ
(Segédlet az erdei iskola program keretében a falu megtekintése programhoz)
A világörökség része:
A Világörökség Bizottság 1987-ben a magyarországi várományos helyszínek közül Budapest mellett elsőként a Nógrád megyei palóc falut, Hollókőt vette fel a Világörökségi Listára. A legfontosabb feltételnek, azaz az egyedi és egyetemes jelentőségnek Hollókő azzal tett - és tesz - eleget, hogy a XVII-XVIII. században kialakított falu a hagyományos településforma, a tradicionális építészet és a XX. századi mezőgazdasági forradalmat megelőző falusi élet páratlan példája, melyet sikerült eredeti állapotában megőrizni. Hollókő szelíd és harmonikus szimbiózisban fejlődött a természettel és napjainkra sem vált szabadtéri múzeummá: mindmáig élő, lakott település, melynek hagyományőrző lakói az épületek egy részét jelenleg is rendeltetésszerűen használják.
Történeti leírás:
A szelíden hullámzó Palóc táj legszebb gyöngyszeme Hollókő, A Cserhát ölelő karjai úgy védték meg a völgyben meghúzódó kis házakat a századok zord szelétől, hogy a falu megőrizhette eredeti varázsát. Palócföld éke, s egyben Közép-Európa legépebben megmaradt, egységes palóc építészeti stílust tükröző faluja Hollókő, melynek legnagyobb értéke az ófalu nagy részét kitevõ, 58 védett épületet magába foglaló falurezervátum, mely õrzi a XVII. századi népi építészet remekműveit.
A palócok a hadas hagyomány szerint nagycsaládos rendszerben, osztatlan szalagtelkekre építették otthonaikat, melyek Észak-Magyarország viszonylagos zártsága miatt fennmaradtak. Házaik általában három osztatúak (első szoba - pitvar - lakókamra), melyeket két oldalról - utcai és udvari fronton - hambitus (faoszlopos tornác), övez. Területi viszonyok kihasználásával a pincéket szintkiegyenlítő szereppel alakították ki, így egységes, a házakkal harmonikus képet alkotnak. A szalagtelkeken, a házhoz épült a kamra, az udvaron pedig a hidast (a disznó ólat) és fészereket helyezték el. Nagy állat tartására alkalmas pajták a falu szélén, az un. Pajtásárokban álltak. A napjainkban is megcsodálható épületek az 1909-es tűzvész után épültek, de megőrizték eredeti formájukat és őrzik továbbra is letűnt korok hangulatát.
Hollókő templomáról szóló korai írásos emléket 1343-ból találunk, ám a falu középkori temploma a XVI. századi törökdúlások idején elpusztult. A XIX. században emelték a falu, napjainkban is megcsodálható, kőalapra, vályogból épült, tapasztott-meszelt falú, fatornyos római katolikus templomát. A faluképben is meghatározó, jellegzetes, gúlasisakos fatornyát 1889-ben építették. Berendezései közül igazán említésre méltó egy, a Felvidékről származó pieta-szobor, mely XVII. századi népi faragás, valamint egy szintén XVII. századi lobogóbetét és egy corpus, mely az esztergomi Keresztény Múzeum ajándéka.
Lakói palócok, akik ősi hagyományaik mellett mai napig őrzik színes, gazdagon díszített viseletüket. A teljes viselet az 1870-es és 1880-as években alakulhatott ki, melyet többszöri változás követett. Napjainkban is megcsodálható öltözetük mindössze az 1930-as évek tájékán öltött végleges formát. A férfiak szűk fekete nadrágot, hímzett gyolcsinget és pitykével, hímzéssel díszített posztó lajbit viselnek. Fekete, alul keskeny csíkban hímzett, klott szakácska kerül a derekukra, melyet széles tarka szalaggal díszítenek. Fejüket fekete pörge kalap takarja, míg lábukon csizmát viselnek.
Jellegzetesebb és jóval díszesebb a rövid, sokszoknyás női viselet, melynek valamennyi darabja igazi mestermunka. Az alig térdet takaró szedett (ráncolt), vászon alsószoknyákból hétköznap mindössze kettőt használtak és az asszonyok fejét díszítő "menyecske" (főkötő) is rojt nélküli változatban jelent meg. Ünnepnapon azonban 7-8 alsószoknya fölött díszes selyem vagy kasmír szoknya ringott a derekukon, míg a lányok vasalt szoknyából akár 15-20-t is magukra öltöttek. A szoknyák elé gazdagon hímzett fekete selyem szakácskát (kötény), vagy klott kecelét (ráncolt kötény) kötöttek. Finom, gyolcs vagy bíbor (csipke) ingváll és színes rojtokkal díszített vállkendő egészítette ki az öltözetet. Hajadon lányok vrekocsba (varkocsba) fonták hajukat, melybe pántlikát kötöttek. Asszonyok fejdísze a rojtos selyemkendőből hajtogatott "menyecske", mely alá gyöngyös főkötőt helyeztek. Lábukon lagos (lakkos) szárú csizmát, nyakukon galárist - öt-hat soros gyöngyöt - hordtak.
Szinte uralja a tájat a történelmet idéző várrom, ahonnan a tekintet száll mint a madár, megpihenve az öreg szőlőhegy sugarasan szétterülő kis parcelláin, emlékeztetve bennünket arra, hogy e falu szorgalmas lakói nehéz munkájuk közben is maradandó szépet alkottak. Az Árpád házzal rokonságban álló Kacsics nemzetség ősi birtoka volt a környék. A család Illés ágának tagjai a tatárjárás után, IV. Béla király parancsára, a XIII. század közepén kezdték el építeni a község fölé magasodó erődítmény öregtornyát, hogy a portyázó tatárokkal szemben megvédje a környék lakósait. A sziklára épített erődítményhez egy réges-régi legenda fűződik, mely a helyiek szerint a település nevére is magyarázatot ad. Történt egyszer, hogy bizonyos Kacsics András - a XII. századtól ténylegesen a Kacsics nemzetség tagjai voltak ezen a területen a földesurak - elrabolta a szomszédos földesúr szépséges asszonyát, s épülő várába zárta. Az asszony dajkája azonban, aki "mellékállásban" boszorkány volt, szövetkezett az ördöggel, és rávette őt, hogy fiai változzanak hollóvá, és az asszonyt körülvevő erődítményt kőről kőre lebontva szabadítsák ki őt. A hollófiak így is tettek, ám - becsületükre legyen mondva - nem szórták csak úgy szerteszét a köveket, hanem egy közeli bazaltsziklán új várat raktak belőlük. Ez lett aztán Hollókő vára.
Hollókő várát Károly Róbert 1313-ban Szécsényi Tamás vajdának adományozta és ebből az időszakból (1310), származik első írásos említése is "castrum Hollokew" néven.
1552-ben török kézre került a vár, mely a közel 150 éves török uralom alatt felváltva volt török és magyar kézen, ám megerősítésére senki sem fordított gondot. Véglegesen 1683-ban Sobieski János lengyel király szabadította fel a török iga alól, ám védő funkciója ekkorra megszűnt, elhagyták és a magányosan álló kis végvár, megkezdte folyamatos pusztulását. I. Lipót császár 1701-ben kiadott rendelete kimondta a magyar végvárak megszűntetését, így 1711-ben Hollókőn is bontási munkálatokat kezdtek, ám az amúgy is elhanyagolt állapotban lévő erődítmény felrobbantására nem került sor. Így maradhatott meg Hollókő vára Nógrád megye legépebb XIII. századi végváraként.
Helyreállítása 1996-ban fejeződött be. A külső várudvaron álló két gazdasági épültben kiállítás mutatja be az erődítmény történetét, kutatását, helyreállítási munkálatait.
1961 és 1968 között Hollókő védelmére Mendele Ferenc vezetésével, egységes műemléki tanulmányterv készült, melynek köszönhetően a lakóházak megtartották jellegüket, és új funkciókat kaptak. Itt helyezték el a Polgármesteri Hivatalt, a Postát, az Óvodát, Orvosi rendelőt, a Hollókőért Közalapítványt valamint itt találhatóak a múzeumok, kiállítóhelyek és a turisták tájékoztatását szolgáló Tourinform iroda.
A Hollókőre kiterjedő védelem nem csupán műemléki jellegű, hanem a tájképileg jelentős hagyásfás legelőre és a "nadrágszíj" parcellás szőlőhegyre is vonatkozik. 1977 óta, belterülete, zártkertjei, legelője és a várhegy részei a 141 hektáros Hollókői Tájvédelmi Körzetnek.
Hollókő templomáról szóló korai írásos emléket 1343-ból találunk, ám a falu középkori temploma a XVI. századi törökdúlások idején elpusztult. A XIX. században emelték a falu, napjainkban is megcsodálható, kőalapra, vályogból épült, tapasztott-meszelt falú, fatornyos római katolikus templomát. A faluképben is meghatározó, jellegzetes, gúlasisakos fatornyát 1889-ben építették. Berendezései közül igazán említésre méltó egy, a Felvidékről származó pieta-szobor, mely XVII. századi népi faragás, valamint egy szintén XVII. századi lobogóbetét és egy corpus, mely az esztergomi Keresztény Múzeum ajándéka.
3176 Hollókő, Kossuth u. 96.
Nyitvatartás: április 1- től október 31-ig Hétfőtől Vasárnapig 10-17 óráig.
Belépőjegy árak:diák 150 Ft., felnőtt 250Ft.
Pedagógusoknak 50% kedvezmény.
GPS koordináták: 47.9992 / 19.5788
Telefon: 06-32-379-088
Belépőjegy árak:diák 200 Ft., felnőtt 250Ft.
3176 Hollókő, Petőfi u. 2.
Nyitvatartás: március 1- től december 15-ig minden nap 10-18 óráig.
Belépőjegy árak:diák 100 Ft., felnőtt 250Ft.
Pedagógusoknak díjtalan.
Nyitvatartás: keddtől vasárnapig 10-18 óráig.
Belépőjegy árak:diák 200 Ft., felnőtt 400Ft. Csoportoknak: 2000 Ft/diák csoport és 5000 Ft/felnőtt csoport.
Telefon: 06-32-379-288
Nyitvatartás: ápr. 1- okt. 31-ig kedd kivételével naponta 10-17óráig.
Belépőjegy árak:diák 150 Ft., felnőtt 300Ft. Pedagógusoknak 10 fő esetén 1 fő díjtalan.
Tel./Fax.: 06-32-379-037
Mobil: +36 (30) 289-1946
Nyitvatartás: minden nap 10-17óráig, november 1- március 1-ig szombat, vasárnap.
Belépőjegy árak:diák 130 Ft., felnőtt 250Ft. Pedagógusoknak: 100 Ft/fő.
Telefon: 06-32-379-157
Belépőjegy árak:diák 300 Ft., felnőtt 700Ft.
Pedagógusoknak díjtalan.
Telefon: 06-30-968-1739
Belépőjegy árak:diák 200 Ft., felnőtt 400Ft.
Pedagógusoknak díjtalan.
Telefon: 06/30/597-8952
készítette: Tóth István
VILÁGÖRÖKSÉG RÉSZE: HOLLÓKŐ
(Segédlet az erdei iskola program keretében a falu megtekintése programhoz)
A világörökség része:
A Világörökség Bizottság 1987-ben a magyarországi várományos helyszínek közül Budapest mellett elsőként a Nógrád megyei palóc falut, Hollókőt vette fel a Világörökségi Listára. A legfontosabb feltételnek, azaz az egyedi és egyetemes jelentőségnek Hollókő azzal tett - és tesz - eleget, hogy a XVII-XVIII. században kialakított falu a hagyományos településforma, a tradicionális építészet és a XX. századi mezőgazdasági forradalmat megelőző falusi élet páratlan példája, melyet sikerült eredeti állapotában megőrizni. Hollókő szelíd és harmonikus szimbiózisban fejlődött a természettel és napjainkra sem vált szabadtéri múzeummá: mindmáig élő, lakott település, melynek hagyományőrző lakói az épületek egy részét jelenleg is rendeltetésszerűen használják.
Történeti leírás:
A szelíden hullámzó Palóc táj legszebb gyöngyszeme Hollókő, A Cserhát ölelő karjai úgy védték meg a völgyben meghúzódó kis házakat a századok zord szelétől, hogy a falu megőrizhette eredeti varázsát. Palócföld éke, s egyben Közép-Európa legépebben megmaradt, egységes palóc építészeti stílust tükröző faluja Hollókő, melynek legnagyobb értéke az ófalu nagy részét kitevõ, 58 védett épületet magába foglaló falurezervátum, mely õrzi a XVII. századi népi építészet remekműveit.
A palócok a hadas hagyomány szerint nagycsaládos rendszerben, osztatlan szalagtelkekre építették otthonaikat, melyek Észak-Magyarország viszonylagos zártsága miatt fennmaradtak. Házaik általában három osztatúak (első szoba - pitvar - lakókamra), melyeket két oldalról - utcai és udvari fronton - hambitus (faoszlopos tornác), övez. Területi viszonyok kihasználásával a pincéket szintkiegyenlítő szereppel alakították ki, így egységes, a házakkal harmonikus képet alkotnak. A szalagtelkeken, a házhoz épült a kamra, az udvaron pedig a hidast (a disznó ólat) és fészereket helyezték el. Nagy állat tartására alkalmas pajták a falu szélén, az un. Pajtásárokban álltak. A napjainkban is megcsodálható épületek az 1909-es tűzvész után épültek, de megőrizték eredeti formájukat és őrzik továbbra is letűnt korok hangulatát.
Hollókő templomáról szóló korai írásos emléket 1343-ból találunk, ám a falu középkori temploma a XVI. századi törökdúlások idején elpusztult. A XIX. században emelték a falu, napjainkban is megcsodálható, kőalapra, vályogból épült, tapasztott-meszelt falú, fatornyos római katolikus templomát. A faluképben is meghatározó, jellegzetes, gúlasisakos fatornyát 1889-ben építették. Berendezései közül igazán említésre méltó egy, a Felvidékről származó pieta-szobor, mely XVII. századi népi faragás, valamint egy szintén XVII. századi lobogóbetét és egy corpus, mely az esztergomi Keresztény Múzeum ajándéka.
Lakói palócok, akik ősi hagyományaik mellett mai napig őrzik színes, gazdagon díszített viseletüket. A teljes viselet az 1870-es és 1880-as években alakulhatott ki, melyet többszöri változás követett. Napjainkban is megcsodálható öltözetük mindössze az 1930-as évek tájékán öltött végleges formát. A férfiak szűk fekete nadrágot, hímzett gyolcsinget és pitykével, hímzéssel díszített posztó lajbit viselnek. Fekete, alul keskeny csíkban hímzett, klott szakácska kerül a derekukra, melyet széles tarka szalaggal díszítenek. Fejüket fekete pörge kalap takarja, míg lábukon csizmát viselnek.
Jellegzetesebb és jóval díszesebb a rövid, sokszoknyás női viselet, melynek valamennyi darabja igazi mestermunka. Az alig térdet takaró szedett (ráncolt), vászon alsószoknyákból hétköznap mindössze kettőt használtak és az asszonyok fejét díszítő "menyecske" (főkötő) is rojt nélküli változatban jelent meg. Ünnepnapon azonban 7-8 alsószoknya fölött díszes selyem vagy kasmír szoknya ringott a derekukon, míg a lányok vasalt szoknyából akár 15-20-t is magukra öltöttek. A szoknyák elé gazdagon hímzett fekete selyem szakácskát (kötény), vagy klott kecelét (ráncolt kötény) kötöttek. Finom, gyolcs vagy bíbor (csipke) ingváll és színes rojtokkal díszített vállkendő egészítette ki az öltözetet. Hajadon lányok vrekocsba (varkocsba) fonták hajukat, melybe pántlikát kötöttek. Asszonyok fejdísze a rojtos selyemkendőből hajtogatott "menyecske", mely alá gyöngyös főkötőt helyeztek. Lábukon lagos (lakkos) szárú csizmát, nyakukon galárist - öt-hat soros gyöngyöt - hordtak.
Szinte uralja a tájat a történelmet idéző várrom, ahonnan a tekintet száll mint a madár, megpihenve az öreg szőlőhegy sugarasan szétterülő kis parcelláin, emlékeztetve bennünket arra, hogy e falu szorgalmas lakói nehéz munkájuk közben is maradandó szépet alkottak. Az Árpád házzal rokonságban álló Kacsics nemzetség ősi birtoka volt a környék. A család Illés ágának tagjai a tatárjárás után, IV. Béla király parancsára, a XIII. század közepén kezdték el építeni a község fölé magasodó erődítmény öregtornyát, hogy a portyázó tatárokkal szemben megvédje a környék lakósait. A sziklára épített erődítményhez egy réges-régi legenda fűződik, mely a helyiek szerint a település nevére is magyarázatot ad. Történt egyszer, hogy bizonyos Kacsics András - a XII. századtól ténylegesen a Kacsics nemzetség tagjai voltak ezen a területen a földesurak - elrabolta a szomszédos földesúr szépséges asszonyát, s épülő várába zárta. Az asszony dajkája azonban, aki "mellékállásban" boszorkány volt, szövetkezett az ördöggel, és rávette őt, hogy fiai változzanak hollóvá, és az asszonyt körülvevő erődítményt kőről kőre lebontva szabadítsák ki őt. A hollófiak így is tettek, ám - becsületükre legyen mondva - nem szórták csak úgy szerteszét a köveket, hanem egy közeli bazaltsziklán új várat raktak belőlük. Ez lett aztán Hollókő vára.
Hollókő várát Károly Róbert 1313-ban Szécsényi Tamás vajdának adományozta és ebből az időszakból (1310), származik első írásos említése is "castrum Hollokew" néven.
1552-ben török kézre került a vár, mely a közel 150 éves török uralom alatt felváltva volt török és magyar kézen, ám megerősítésére senki sem fordított gondot. Véglegesen 1683-ban Sobieski János lengyel király szabadította fel a török iga alól, ám védő funkciója ekkorra megszűnt, elhagyták és a magányosan álló kis végvár, megkezdte folyamatos pusztulását. I. Lipót császár 1701-ben kiadott rendelete kimondta a magyar végvárak megszűntetését, így 1711-ben Hollókőn is bontási munkálatokat kezdtek, ám az amúgy is elhanyagolt állapotban lévő erődítmény felrobbantására nem került sor. Így maradhatott meg Hollókő vára Nógrád megye legépebb XIII. századi végváraként.
Helyreállítása 1996-ban fejeződött be. A külső várudvaron álló két gazdasági épültben kiállítás mutatja be az erődítmény történetét, kutatását, helyreállítási munkálatait.
1961 és 1968 között Hollókő védelmére Mendele Ferenc vezetésével, egységes műemléki tanulmányterv készült, melynek köszönhetően a lakóházak megtartották jellegüket, és új funkciókat kaptak. Itt helyezték el a Polgármesteri Hivatalt, a Postát, az Óvodát, Orvosi rendelőt, a Hollókőért Közalapítványt valamint itt találhatóak a múzeumok, kiállítóhelyek és a turisták tájékoztatását szolgáló Tourinform iroda.
A Hollókőre kiterjedő védelem nem csupán műemléki jellegű, hanem a tájképileg jelentős hagyásfás legelőre és a "nadrágszíj" parcellás szőlőhegyre is vonatkozik. 1977 óta, belterülete, zártkertjei, legelője és a várhegy részei a 141 hektáros Hollókői Tájvédelmi Körzetnek.
Hollókő templomáról szóló korai írásos emléket 1343-ból találunk, ám a falu középkori temploma a XVI. századi törökdúlások idején elpusztult. A XIX. században emelték a falu, napjainkban is megcsodálható, kőalapra, vályogból épült, tapasztott-meszelt falú, fatornyos római katolikus templomát. A faluképben is meghatározó, jellegzetes, gúlasisakos fatornyát 1889-ben építették. Berendezései közül igazán említésre méltó egy, a Felvidékről származó pieta-szobor, mely XVII. századi népi faragás, valamint egy szintén XVII. századi lobogóbetét és egy corpus, mely az esztergomi Keresztény Múzeum ajándéka.
Múzeumok, kiállítóhelyek
Palóc Babamúzeum
3176 Hollókő, Kossuth u. 96.
Nyitvatartás: április 1- től október 31-ig Hétfőtől Vasárnapig 10-17 óráig.
Belépőjegy árak:diák 150 Ft., felnőtt 250Ft.
Pedagógusoknak 50% kedvezmény.
GPS koordináták: 47.9992 / 19.5788
Telefon: 06-32-379-088
Erdészeti Múzeum és Kelemen Ferenc fafaragó-népművész állandó kiállítása
Nyivatartás: péntek, szombat és vasárnap 10-17 óráig.Belépőjegy árak:diák 200 Ft., felnőtt 250Ft.
3176 Hollókő, Petőfi u. 2.
Falumúzeum
3176 Hollókő, Kossuth u. 82.Nyitvatartás: március 1- től december 15-ig minden nap 10-18 óráig.
Belépőjegy árak:diák 100 Ft., felnőtt 250Ft.
Pedagógusoknak díjtalan.
Postamúzeum
3176 Hollókő, Kossuth u. 80.Nyitvatartás: keddtől vasárnapig 10-18 óráig.
Belépőjegy árak:diák 200 Ft., felnőtt 400Ft. Csoportoknak: 2000 Ft/diák csoport és 5000 Ft/felnőtt csoport.
Telefon: 06-32-379-288
Szövőház
3176 Hollókő, Kossuth u. 94.Nyitvatartás: ápr. 1- okt. 31-ig kedd kivételével naponta 10-17óráig.
Belépőjegy árak:diák 150 Ft., felnőtt 300Ft. Pedagógusoknak 10 fő esetén 1 fő díjtalan.
Tel./Fax.: 06-32-379-037
Mobil: +36 (30) 289-1946
Tájház
3176 Hollókő, Kossuth u. 99-100.Nyitvatartás: minden nap 10-17óráig, november 1- március 1-ig szombat, vasárnap.
Belépőjegy árak:diák 130 Ft., felnőtt 250Ft. Pedagógusoknak: 100 Ft/fő.
Telefon: 06-32-379-157
Vármúzeum
Nyitvatartás: április 1- október 31-ig 10-17.30-igBelépőjegy árak:diák 300 Ft., felnőtt 700Ft.
Pedagógusoknak díjtalan.
Telefon: 06-30-968-1739
Legendák Háza Panoptikum az Ófaluban
Nyitvatartás: 10-17 óráig.Belépőjegy árak:diák 200 Ft., felnőtt 400Ft.
Pedagógusoknak díjtalan.
Telefon: 06/30/597-8952
|