Tokaj - hegyalja

Tokaj - hegyaljai történelmi borvidék (Kulturális örökség része 2002)
készítette: kurucz Lászlóné

Erdei iskola a Világörökség helyszínein

Tokaj-Hegyalja

A UNESCO Világörökségi Listáján kulturális örökségként tartja számon azokat a kultúrtájakat, amelyek az ember és a természet kölcsönhatásaként alakultak ki.

Ilyen a magyarországi világörökségi helyszínek közül a Tokaji Történelmi Borvidék.

Joggal merül fel a kérdés: miért és milyen tartalommal szervezhetünk erdei iskolát egy borvidéken?

Ha közelebbről megismerkedünk e természeti és emberkéz alkotta kincsekben bővelkedő vidékkel, a tervezésünk szárnyakat kap, a bőség zavarával kezdünk küzdeni.

A tokaj-hegyaljai borvidék 27 települést foglal magába. A magot 9 település képzi. Ezek közül kiemelem Sátoraljaújhely és Sárospatak nevét a köztük lévő kis távolság és a történelmi múlt, valamint a szálláshelykínálat miatt is.

Az erdei iskola tervezési időszakában tanítványaink érezhetően szívesebben járnak iskolába, mint egyébként. Az ok egyszerű: tervezünk egy másféle iskolát. Ebbe a munkába az osztályban tanító kollégák mellett a szülőket is bevonjuk.

Ha az említett két történelmi hely valamelyikébe készülünk, érdemes egy történelmi keretjátékot indítani. Lehet ezt Rákóczi vagy Kossuth, de Széphalmon Kazinczy személyéhez, korához kötni. A felkészülés rögtön érinti a történelem, az irodalom, az ének-zene, a számítástechnika, a földrajz, a biológia, a matematika, a fizika, a kémia tantárgyat, de a kézművességet is, vagyis érvényesül az erdei iskola komplexitása, ami erősíti a tantárgyközi kapcsolatokat. Jelmezeket készíthetünk, aminek a tervezése közelebb hozza egymáshoz a gyerekeket és szüleiket, a szülőket és az iskolát. A közösségek erősödése kihat a tervezés-megvalósítás többi területére, szakaszára is. /Takarékoskodás, zsebpénz előteremtése, ruhatár előkészítése, étrend összeállítása, étrend-kiegészítők összeadása./

Értelmes munkát biztosít a számítógép előtt az útvonaltervezés, történelmi múlt felkutatása, a táj élővilágának, a táj és ember kapcsolatának, a helységnevek eredetének feltárása. Felkészülés az idegenvezetői feladatra, amit célszerű az erdei iskola különböző szakaszaiban tanítványainkra bízni. (Az alsó tagozaton is megvalósítható, az életkor figyelembe vételével.)

A megvalósítás során a keretjáték segítségével készítjük elő a történelmi helyszínek felkeresését. (A jelmezek segítenek a kor megidézésében. Bővül a szókincs, javul a testtartás.) Itt kap értelmet az idegenvezetői szerep. Itt taníthatjuk meg tanítványainknak az emlékeztetők készítését rajz, ill. jegyzetelés formájában. Így tanulják meg szinte észrevétlen a tömörítés, a lényegkiemelés, a jegyzetelés technikáját.

Az időben kért látogatási engedélyek birtokában kereshetünk fel szőlőátvevő helyeket, palackozókat, pincéket, ahol a matematikában oly nehéz mértékegységeket közelebb vihetjük tanítványainkhoz. Fizikai, kémiai ismereteik bővülnek életszerű problémák megoldása közben.

Az esti tűz mellett elkészített vacsora után folytatódhat a játék: a napi események előhívása, rögzítése, mókás epizódok eljátszása közben.

A hazatérés után az erdei iskolában megtapasztalt, megélt, megtanult dolgokat behelyezzük a tantárgyak ismeretanyagába. Érdemes kiállítást rendezni, aminek alapját az erdei iskolában gyűjtött anyagok, jegyzetek képezik. Ezzel elérjük a szerzett ismeretek rögzítését, de az iskola valamennyi tagjának ismereteit is bővítjük. A kiállításra meghívott tanárok, szülők, pártoló, támogató tagok látják az ismeretek gyarapodását, az osztályközösség erősödését, az egyéni fejlődést.

Egy ilyen erdei iskolában szerzett ismerethalmaz maradandó, évekig építhetünk rá. Az osztályközösség pedig erős marad.

 

 

Kurucz Lászlóné